NOVINKY-ÚJSÁGHÍREK 1978/1979

PREHĽAD SPRÁV Z TLAČE -  ÚJSÁGHÍREK ÁTTEKINTÉSE - PRESS OVERVIEW

Aj pred sezónou 1978/79 došlo k úprave v štruktúre súťaží, zmena sa tentoraz dotkla divízie. Z dvoch skupín sa vytvorili tri, počet účastníkov sa zmenil zo 16 na 12.

1. liga - celoštátna, 16 účastníkov (Brno, Dukla Praha, Lokomotíva Košice, Slávia, Teplice, Bohemians, Prešov, Slovan, Trnava, Ostrava, Trenčín, Plzeň, B. Bystrica, Sparta, Inter, VSS Košice)

2. liga - SNL a 2 skupiny ČNL po 16 účastníkov (SNL: ČH Bratislava, Ružomberok, Dubnica, Michalovce, Nitra, Kysucké Nové Mesto, Detva, Hlohovec, Žilina, Sp. Nová Ves, Trebišov, Humenné, Martin, Púchov, Senica, Pov. Bystrica)

Divízia (tretia najvyššia súťaž, s priamym postupom do SNL) - na Slovensku 3 skupiny po 12 mužstiev - skupina Západ pre mužstvá zo Západoslovenského kraja a Bratislavy, skupina Stred a skupina Východ.

Divízia, skupina Západ: Petržalka, Komárno, Šaľa, Sereď, Matador Bratislava, Štúrovo, DAC, Spoje, Jur pri Bratislave, Kablo Bratislava, Trnávka, ZMDŽ.

Divízia, skupina Stred: Levice, Žiar nad Hronom, Prievidza, Handlová, Bytča, Partizánske, Bánovce, Čadca, Zvolen, Z. Moravce, Lučenec, Topoľčany

Divízia, skupina Východ: VSŽ Košice, Bardejov, Poprad, Snina, Stropkov, St. Ľubovňa, Svidník, V. Kapušany, Vranov, L. Mikuláš, AOZ Prešov, Brezno.

Az 1978/79-es idényt megelőzően ismét változott a bajnokságok elrendezése. A változás ezúttal csak a divíziót érintette, a csoportok száma kettőről háromra növelkedett, a csapatok száma pedig 12-12 lett.

1. liga - országos, 16 résztvevő (Brno, Dukla Praha, Lokomotíva Košice, Slávia, Teplice, Bohemians, Prešov, Slovan, Trnava, Ostrava, Trenčín, Plzeň, B. Bystrica, Sparta, Inter, VSS Košice)

2. liga - Szlovák nemzeti liga és 2 csoport cseh ill. morva nemzeti liga, mind 16 fős (SzNL: ČH Bratislava, Ružomberok, Dubnica, Michalovce, Nitra, Kysucké Nové Mesto, Detva, Hlohovec, Žilina, Sp. Nová Ves, Trebišov, Humenné, Martin, Púchov, Senica, Pov. Bystrica)

Divízió (a harmadik legmagasabb bajnokság, egyenes feljutással az SzNL-be) - Szlovákiában 3 csoportra osztva 12-12 csapattal - nyugati csoport (Pozsony és Nyugat-Szlovákia), Középszlovákia valamint Keletsylovákiai csoport.

Divízió, nyugati csoport: Petržalka, Komárno, Šaľa, Sereď, Matador Bratislava, Štúrovo, DAC, Spoje, Jur pri Bratislave, Kablo Bratislava, Trnávka, ZMDŽ

Divízió, Középsylovákiai csoport: Levice, Žiar nad Hronom, Prievidza, Handlová, Bytča, Partizánske, Bánovce, Čadca, Zvolen, Z. Moravce, Lučenec, Topoľčany

Divízió, keleti csoport: VSŽ Košice, Bardejov, Poprad, Snina, Stropkov, St. Ľubovňa, Svidník, V. Kapušany, Vranov, L. Mikuláš, AOZ Prešov, Brezno.

26.7.1978, Týždenník TIP:

Divízna jeseň

Ďalej»

18.10.1978, Týždenník TIP:

Viac si všímajme divákov v hľadiskách. V Dunajskej Strede neváhali ukázať prstom na tých, ktorí tam nepatria...

Obnažení z davu...

Ďalej»

15.11.1978, Týždenník TIP:

Hodnotíme jeseň v divízii a dorasteneckej lige

„Zmrazenie" vo všetkých ukazovateľoch

Ďalej»

23.5.1979, Týždenník TIP:

Divízia pod lupou

Urobili sme krok späť, teraz urobme dva vpred

Ďalej, str.1»

Ďalej, str.2»

Ugyanebben az évben (1978) bejelentik, hogy Ferencei István távozik a járási pártbizottság éléről. Talán senki sem fogadta ezt a hírt olyan megkönnyebbüléssel, mint a DAC labdarúgó-szakosztálya. Hiszen Ferencei István társadalmi pozíciójának magasából sokat segíthetett volna a DAC-nak, de nem tette. Sőt, ki sem jött a mérkőzésekre. Számára az ilyen kollektív megmozdulás idegen volt, úgy hírlik azért, mert nem talált benne elég fegyelmet. (...)

A Ferencei István helyére kinvezett Magyarics Vince szerencsére nem volt a marxi-lenini dogmákba derékig bebetonozva. Relatíve hajlékony gondolkozásmódját a sporthoz való kötődése is bizonyítja: Amikor felismerte, hogy a járás alapvető ipari és mezőgazdasági viszonyai lehetővé teszik az élsport céljainak, eszközeinek megvalósítását, összehívta a járás politikai és gazdasági vezetőit, s ezen a fórumon bejelentette, hogy a járási pártbizottság a DAC vezetésével karöltve a város labdarúgócsapatának I. ligába való jutását tűzte ki célul!

Ennek hallatán állítólag mindenkinek elakadt a lélegzete, annyira elérhetetlennek tűnt ez a szándék. De aztán a hitetlenséget várakozásteljes izgalom váltotta fel. Hszen az üzemek vezetői, a szövetkezetek elnökei és a párttitkárok többsége is sportember volt.

Így az ott megjelent DAC-vezetőknek, Gyurcsik Józsefnek, Nagy Istvánnak, Nagy Józsefnek, Veréb Istvánnak és Weisz Mihálynak nem kellett vitatételeiket soká bizonygatni. Pláne amikor Weisz Misi bácsi kifejtette, hogy a fociba befektetett pénz nem vész el. Hiszen a jó labdarúgás, a győzelmek mindig visszahatnak a gazdasági alapra, alősegítik annak gyarapodását. Mert a boldog, elégedett szurkoló kevésbé fáradékony, s mint ilyen, jobb, több és minőségesebb munkára képes.

Weisz Mihály párttag volt, amolyan szürke. Ezért csak helyet kapott a nap alatt, döntő szót nem. Évekig állt a háttérben, készen kivárni, amíg a járási hatalom élére olyan politikus kerül, aki elhiszi, hogy a semleges párttagban is lehet jó szándék, terveiben progresszivitás. Egyáltalán nem a véletlen műve, hogy Weisz Mihály éppen 1978-ban lépett előtérbe és vállalta el a DAC testnevelési egyesület elnöki tisztségét. (...)

Természetesen az I. ligás álmok valóra váltása elképzelhetetlen lett volna a járás területén működő gyárak, üzemek és főleg a mezőgazdasági szövetkezetek évi 5-6 milliós támogatása nélkül. (...)

Ősszel a következő játékosok kaptak a szakvezetéstől bizalmat: Majthényi – kapus, Bíró B., Domonkos, Horváth D., Izsmán, Kotton, Leskiv – hátvédek, Bajcsi L., Bajcsi T., Cerovský, Lépes, Sill, Tősér – középpályások, Gyurovszky, Mikus, Nagy G., Tóth L. – csatárok.

A felsorolt nevekből kiviláglik, hogy főiskolai tanulmányait befejezve visszajött Tóth László. Új fiúként csapatunkba került a füssi származású Kotton László és Mikus László, valamint az ifik közül felhozott reménység, Bíró Béla.

A mérsékelt teljesítmények hatására azonban a bajnokság második felében, 1979 tavaszán, tovább bővült a DAC kerete: Kék-sárga színeinkben újra felvillant Tibor Velický, a pozsonyi Matadorból átigazoltuk Richter Jánost, a nemzeti ligás Iglóról pedig a sárosfai születésű Thaly Zoltánt. Sajnos, az új szerzeményekkel teletüzdelt DAC továbbra sem volt képes maradandót alkotni.

A az 1978/79-es idény langyos játékának közepes eredményei viszályokat, nézetütköztetéseket idéztek elő. Ezek hatására Gödölle Béla edző lemondott. S miután Ollé Lajos  ezt már korábban megtette, a vezetőség Horváth Kálmán erőnléti edzőt bízta meg a szakmai irányítással. Nem sokáig, mert egyet nem értés támadt az új tréner anyagi követelésének jogossága körül. Még sajtóvisszhangja is volt az ügynek. Talán ettől rettent meg a DAC vezetése, amikor Horváth Kálmán helyére gyorsan leszerződtette Vladimír Hrivňákot, a pozsonyi Slovan volt válogatott középhátvédjét.

A fiatal tréner nagy vehemenciával fogot hozzá a munkának. De a várva várt eredmény elmaradt. A Petržalka elleni 0:2-es hazai vereségről írt tudósításának „Hullámvölgyben a DAC“ címet adta a Csallóköz 1979. április 27-i számának cikkírója.

E divíziós bajnokság végén ugyan egyenesbe kerültek a dunaszerdahelyiek, de emelkedőre már nem. Pedig az átszervezések miatt 12 csapatra csonkított, 1978/79-es vetélkedők jó alkalmat kínáltak erre.

(Brányik Sándor - Sidó Ferenc: „A dunaszerdahelyi futball 100 éve“, 99.-101. oldal)