Dzon Delarge, a DAC kongói csatára:

„Szeretem Dunaszerdahelyt és a szurkolókat!“

Gyorsaságával már az 1. forduló nagyszombati mérkőzésén felhívta magára a figyelmet. A következő meccseken is sok borsot tört a védők orra alá, ám helyzeteit sorra kihagyta. Ahogy múltak a hetek és fordulók, Dzon Delarge és a csapat is keresgélte arcát - míg megtalálta a Németh Krisztián által preferált 4-2-3-1-es felállásban. A liga legfiatalabb vezetőedzője Delargera bízta az előretolt ék szerepét. A kongói csatár Prešovban megszerezte első gólját, majd az ellene elkövetett szabalytalánságért megítélt büntetőt Coric értékesítette. Ezzel a DAC begyűjtötte első pontjait. A Slovan elleni győzelemből szintén nagy részt vállalt, ismét ott volt a mindent eldöntő jelenetnél: átadása után Coricnak már csak az üres kapuba kellett betalálni. A hétvégi, Zsolna elleni bajnoki Delarge mérkőzése volt. Az egyetlen szlovák sportnapilap nem véletlenül választotta a forduló játékosának: két góljával kilőtte az ellenfelet a tabella éléről, a DAC pedig - az idényben először - elkerült az utolsó helyről.

„Delarge nem csak gyors, de technikás is. Jól kezeli a labdát, ez mellett fizikailag is nagyon erős, a bajnoki mezőnyben pedig nincs olyan védő, akit ne tudna lefutni,“ értékeli az afrikai játékost Miroslav Hašan, a Šport szakértője.

A fiatal, 21-éves csatárral a Zsolna elleni mérkőzés után beszélgettünk.

Kérlek, mutatkozz be a DAC szurkolóinak.

„Kamerunból érkeztem, ahol az élvonalbeli bajnokságban és az Afrika ligában is játszottam. Amúgy Kongó Brazzavilből, egy népes családból származom. Édesanyám gaboni, apám kongói. Én Gabonban nevelkedtem, a focival is ott ismerkedtem, majd a pályafutásomat Kamerunban folytattam. Van két kislány- és öt fiú-testvérem.“

Ideérkezésed előtt tudtál valamit a szlovák fociról és Dunaszerdahelyről?

„Hát, ezt nem mondhatnám. Azt viszont már tudtam, hogy voltak és vannak itt kameruni játékosok. Dubaiban egy próbajátékon ugyanis már találkoztam a DAC-cal. Vendégjátékosként az Al Shabab mezében játszottam ellene. Már az előző idényben úgy volt, hogy a DAC-hoz igazolok, de akkor még gondok akadtak - a kameruni csapatom nem akart elengedni. Így hát meg kellett várnom a szezon végét és most nyáron sikerült idejönnöm.“

Milyenek voltak az első európai tapasztalatok?

„Nagyon rosszul kezdtük a bajnokságot, hét vereséggel. De akkor is sokat dolgoztunk és a kemény munka az utóbbi pár meccsen meghozta gyümölcsét. Egyébként jól érzem magam itt, szeretem Dunaszerdahelyt és a szurkolókat. Nagyon örülök, hogy góljaimmal segítettem javítani helyzetünkön és remélem, a lábaimban még maradt pár gól, amivel előremozdulunk a táblázaton.“

A Zsolna elleni meccs hőse lettél. Hogy láttad a 90 percet a pályáról?

„Nyerni akartunk, hasonló volt a taktika mint a Slovan ellen, amikor 1:0-ra győztünk. Egy hete Senicán három gólt kaptunk, védelmi hibákra fizettünk rá. Erre jobban oda kellett figyelni. Ezért az élcsapat ellen nagy elszántsággal mentünk ki a pályára. Nagyon fontos győzelem ez számunkra, végre sikerült elmozdulnunk az utolsó helyről, ez lökést adhat a csapatnak.“

És a szombati góljaid?

„Két gólt szereztem, köszönöm az Istennek. Szintén hálás vagyok a csapatnak és csapattársaimnak. Ezeket a dolgokat sokat gyakorlom. Már az elején volt egy jó helyzetem, sajnos kimaradt, de fontos, hogy két helyzetet sikerült kihasználnom. Tudom, a góljaim után is a földön kell maradnom és keményen dolgozni tovább. Góljaimat a csapatnak ajánlom fel.“

Hogy ünnepeltétek meg az éllovas elleni sikert?

„Mindjárt a meccs után, az öltözőben. De nagyobb ünneplésre nincs ok, sem idő. Egy kis felépülés után készülődhetünk a következő fordulóra.“

Három találattal a csapat legjobb góllovője vagy. Vonz a gólkirályi cím?

„Természetesen szeretnék a legjobb lenni, ez a három gól nekem még nem elég. Ennél többet akarok. Azért viszont sokat is kell még dolgozni.“

A csapat pénztárjába fizetni kell egy-egy gólért?

„Igen. Meg voltam lepődve, mikor az első meccsem után fizetni kellett, aztán az első gól után is, vagy amikor az újságban írtak rólam. Mindig kell a kasszába tenni valamit. Ez az öltöző törvénye, a játékosok egymás közt döntik el mi mennyibe kerül. Tíz eurónál kezdődik.“

Volt szombaton bármilyen ismerősöd, esetleg barátnőd a lelátón?

„Nem, sajnos nincs itt senkim a családból. Az én családom most egész Dunaszerdahely és a csapatom, a játékostársaim.“

Hogy jellemeznéd saját játékodat? Mik az erősségeid?

„Mindkét lábam jó, legalábbis sokkal jobb mint a fejjátékom. Épp az a hiányosságom. Amúgy korábban sokat játszottam balról, ez segített fejleszteni mindkét lábamat.“

(nk, 2011. október 05.)