Ki vezetett a focihoz?
„Édesapám, aki
ifiként a Losonc csapatában játszott, ahol ifi válogatott lett. Később a DAC
sárga-kék mezét viselte 1975-ig, majd 1980-ig Bulgáriában az Akademik Plovdiv
játékosa volt.”
Mindig a csatársorban szerepeltél?
„Nem, 12 éves
koromig kapus voltam. Majd Győrben egy teremfoci tornán a kapuban kezdtem, de a
második félidőben mezőnyjátékosként 3 gólt szereztem és eldöntöttem a meccset.
Ezzel bajnokok lettünk és én már maradtam a csatársorban. Azóta is ott játszom.”
Kik vezettek az ifi-csapatokban, és milyen emlékeid vannak ezekre az évekre,
edzőkre, csapattársakra?
„Ifi koromban
nagyon sok edzőm volt, de összesre pontosan és szívesen emlékszem. Mindegyik
nagyon jó edző és sokat tanultam tőluk, aminek most hasznát veszem. Edzőim közül
nagyon sokat köszönhetek Lépes Gyuri’bának, Csiffári Istvánnak, továbbá Bertalan
Gábornak, Zsákovics Tibornak és Kvačkaj Ľubomírnak. Az utóbbi keze alatt
játszottam a legtöbbet. Nagyon nagy mértékben meghatározta taktikai és technikai
fejlődésemet a Radványi Miklós - Rostislav Prokop páros. Az A ificsapat mindig
meghatározó csapat volt a bajnokságban, de sajnos mindig lemaradtunk a dobogó
legfelsőbb fokáról. Nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, barátságunk
mindmáig szoros és korrekt.”
Az ifiben a szezon eddigi folyamán 19 gólt lőttél (15 ősszel, 4 tavasszal), a
csapat kapitánya is vagy. Idén ismét nem sikerült kiharcolni a feljutást. Hogy
látod, szerinted miért?
„Sajnos a
balszerencse mellénk állt, mérkőzéseink nem hozták az elvárt eredményeket.
Nagyon sok sérültünk volt és a kapuban is állandó cserékre volt szükség. Az a
tény, hogy kapitány lettem, nagy megtiszteltetés számomra, ami felelősséget is
von maga után. Próbáltam a maximumot kiadni magamból, de sokszor ez sem
segített.”
A foci mellett suliba jársz. Milyen szakra és mikor végzel?
„Első évfolyamban
vagyok a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem Nemzetgazdasági karán. Az egyetem öt
éves, és ha minden sikerül 2011-ben fogok végezni. De a suli mellet aktívan
szeretnék focizni egy konkrét, sárga-kék csapatban.”
Mióta készülsz a felnőtt csapattal? Ki volt az az edző, aki először felfigyelt
rád és az A-csapat kabinjába vezérelt?
„2006
szeptemberétől edzem az A csapattal. Nem tudom, ki ötlete volt, de nagy
meglepetést okozott a számomra. Talán Pflug edző? Bárki is volt, köszönetem
illeti.”
Hogy fogadtak az idősebb játékosok? Vannak e korodra való tekintettel valami
feladataid?
„Az idősebb
játékosok nem kis meglepetésemre nagyon jól fogadtak – Olejník Jožo, Németh
Krisztián, Csölle Pepo... Magától érthetődig, hogy a fiataloknak speciális
feladataik vannak, ami egy íratlan törvény talán minden csapatnál. Értem ez
alatt a labdák felfújását, hálóhordozást, stb. Én ezt nem érzem megalázónak,
ugyanis e munkákat szívesen elvégzem. Most mar csak a góllövések hiányoznak, de
remélem ez is egyszer eljön.”
Miben különbözik az ififoci a felnőtthöz képest? Hasonlíts kérlek össze egy 3.
ligás ifi-bajnokit, és egy 1. ligás felnőtt meccset.
„Nagyon sok
mindenben különböznek. Míg az ifibajnokságban sokkal nagyobb a belemenések,
ütközések száma, addig a felnőtteknél nagyobb tér van a kezdeményezésre. Viszont
a sérülés eshetősége nagyobb százalékban van jelen. Ez az én szubjektív
véleményem.”
Te hogy értékelnéd a Losonc és a Humenné elleni meccset saját és a csapat
szempontjából?
„A Losonc csapata
nagyobb játékerőt képvisel, mint a Homonna. Ellenük nagyon nehéz volt játszani,
szerintem a Homonna sokkal gyengébb teljesítményt nyújtott, amit tükröz a kapura
tartó lövések száma is. Mindamellett a két győzelem nagyon fontos volt a
bennmaradásért folytatott harcban.”
Hogy fogadtad a hírt, hogy Losoncon kezdőember leszel?
„A hír nagyon
meglepett, de az igazat megmondva, kicsit már vártam is.”
És milyen érzés volt szombaton kezdőként a DAC stadionban pályára lépni?
„Jó érzés volt,
de nagyon ideges voltam. Féltem, hogy az idegesség ki fog hatni a játékomra,
nagyon féltem a „B-közép“ kritikájától. Az első 15 perc eltelte után kezdtem
érezni a játékot, és ez hozta a teljes koncentrációt és megnyugvást. Meg voltam
győződve, hogy a mérkőzést mindehogy megnyerjük. Még a kihagyott büntető után is
bíztam a győzelemben. Nagyon sajnálom a kihagyott helyzetemet.”
A Humenné elleni 1. félidőben egy szép kapáslövés, a második végén egy parádés
individuális akció fűződik a nevedhez, de mindkettőnél hiányzott a pontosabb
irányzék. Te hogy láttad ezt a két lehetőségedet?
„Ezt a
rutintalanság nevére írhatnám. A második helyzetem nagyobb volt, minden
szempontból gólt érdemelt volna, de a rúgás pillanatában begörcsölt a bal lábam.
Az ifi csapatban ilyen helyzeteket ki szoktam használni.”
Milyen az összjáték csatártársaiddal, Szaviccsal és Sanival?
„Mivel mind a
hárman kevés alkalommal léptünk közösen pályára, így megfelelő összjátékról nem
nagyon beszélhetek.”
Kik a példaképeid idehaza és külföldön?
„Idehaza igazából
nincs példaképem. Külföldön pedig Gudjohnsson, Inzaghi és Van Nistelrooy.”
Milyen terveid vannak a focival kapcsolatban, mit szeretnél elérni? Van kedvenc
csapatod?
„Először is be
szeretnék kerülni a DAC kezdő csapatába, magasabb osztályban rúgni a labdát és a
legfőbb vágyam a válogatott. A kedvenc csapataim a Chelsea és a Barcelona.”
Mit várhatnak a szurkolók a csapattól az utolsó két bajnokin? Milyen céllal
utaztok Podbrezovára?
„Természetesen
mindkét meccset meg akarjuk nyerni. Podbrezováról 3 ponttal szeretnénk
hazajönni, és be akarjuk mindenkinek bizonyítani, hogy 1. ligás csapat vagyunk.”
(nk, 2007. május 26.)
Bognár Zoltán névjegye»
Bognár Zoli saját
korosztályában szórja a gólokat. Lesz a közeljövőben a DAC felnőtt csapatának
saját nevelésű házi gólkirálya?
