Szabó Ottó: Első osztály a DAC-cal nálam a kívánságlista elején van

A bécsi Rapid és több magyar élvonalbeli klub után a szlovák másodosztályban töltött el fél idényt a pódafai születésű Szabó Ottó. A DAC neveltje iránt méltán voltak nagy elvárások, ezeket játékával, hozzáállásával igazolta is. Igaz, a védelem bal oldalán talán több védekező feledata volt, mint azt a szurkolók szerették volna, ám magabiztonsága és megbízhatósága igazolta az edzők döntését. Ottó a bajnokság egyik legjobb játékosa volt, technikailag jól képzett, kíváló rúgótechnikával rendelkező kreatív focistát ismertünk meg benne. Jelenleg még a DAC csapatával készül, de hogy ez a téli felkészülés ma végződő első fele után is érvényes lesz-e, és a januárban újra kezdődő alapozást hol kezdi, ez még kérdéses.

● Kérlek, értékeld az őszi idényt.

„Csak az én szempontomból tudok értékelni. Mielőtt hazajöttem, nem tudtam, milyen a DAC és hogy áll. Az elején akadtak problémák a beilleszkedéssel, volt pár rossz meccsem. Hiába jöttem az első ligából, mindenkinek időre van szüksége megtanulni új csapata stílusát, lásd Sevcsenkót a Chelseaben. Idővel kezdett jobban menni, éreztük, lehet valami ebben a csapatban, megnőtt a játékosok önbizalma, összeszoktunk és jó kollektívát alkottunk a pályán és azon kívül is. Én nagyon jól érzem itt magam, de van két vonzó ajánlatom, aminek nagyon nehéz lesz ellenálni. Viszont az álmom egyszer Dunaszerdahelyen az élvonalban játszani.“

 

● Tizenhárom meccsen szerepeltél az ősszel, gólt nem sikerült elérned, bár többször közel áltál hozzá.

„Hát igen, a tizenegyest szépen fölé lőttem (a Homonna ellen – a szerz. megj.), hál’ Istennek 3:0-ás állásnál, úgyhogy az első pillanatban beállt idegességet hamar felváltotta a győzelmi mámor. Igaz, jobb lett volna berúgni, de pozitívan kell venni, hisz nyertünk. Nagyobb játékosok is kihagytak büntetőt. Volt két – három gólpasszom, ami balhátvédként nem is olyan rossz mérleg. Persze, első pont számomra a védekezés volt és úgy érzem, megtettem a magamét, nem született a felemen nagyobb veszély. Ez nem csak rajtam múlt, a társak is sokat segítettek. Az idény vége jó volt és a közönség is belejött.“

 

● Mit adott neked ez a pár hónap anyaegyesületedben?

„Csak pozitív dolgokat tudok mondani. Nagyon örültem, hogy itthon voltam, rég, már tíz éve várta erre. Hogy állnak a szurkolók hozzá, ha netán nem maradok, nehéz megmondani. De még csak 25 éves vagyok és úgy látom nagyobb lehetőség az első osztályból külföldre elkerülni, mint innen, a másodikból. Remélem, még lesz alkalmam itt játszani. Nagyon jó gyerekek vannak itt, úgy szerdahelyiek, mint a távolabbról érkezők. Szerettem itt mindent és örömmel járok edzésekre. Azt hiszem, ez mindent elárul.“

 

● Hová rangsorolnád Robert Pflugot az eddigi edzőit közt?

„Nagyon tisztelem és jó szakembernek tartom Pflug edzőt. Minden játékosnak, kortól függetlenül, van tőle mit tanulni. A vele végzett munka hasznosnak mutatkozott, a csapaton belüli hirtelen változás az edzések hatásának tudható be.“

 

● Milyen erősnek látod ezt a bajnokságot? Szerinted milyen eséllyel vág majd neki a csapat a tavaszi bennmaradás elleni harcnak?

„Kell még egy – két erősítés, hogy a csapat még egységesebb, erősebb legyen. Hogy milyen poszton, azt nem az én dolgom eldönteni. Mindig szükséges egy pár új játékos, egyre jobbak, de nem szabad egyszerre hat – hét poszton változtatni. Ennek a csapatnak sokra van, biztos vagyok benne, nem fogunk kiesni. Remélem, jövőre más lesz a feltétel a bajnokságban, és ha a DAC így folytattja, ilyen csapattal, játékosokkal, összetartással és fegyelemmel a pályán és azon kívül is, akkor a feljutás lehet a cél.“

 

● Osztrák és magyar élvonal után a szlovák másodosztály valószínűleg nem az a bajnokság, ahol hosszútávon maradni tervezel. Viszont továbbra is a DAC-cal gyakorolsz.

„Igen, és hozzáteszem, hogy örömmel.“

 

● Említetted, két ajánlatot kaptál. A sajtóban megjelent, hogy a Slovan tesztel és a norvég Tromsővel is kapcsolatba hoztak. Róluk van szó?

„Norvégiába vasárnap mehettem volna, a másodosztályú Hankam hívott próbára, de nem akartam bizonytalan próbajátékra elcserélni az említett két biztos ajánlatot. A Slovan és a Paks szólított meg. Még nem döntöttem.“

 

● Mekkora esélyt adsz annak, hogy tavasszal mégis is a DAC színeiben látnak majd a szurkolók?

„Őszintén, nem sokat. Szívesen maradnék, azt mondják, jövőre a feljutás lesz a cél. De ez nem olyan könnyű, sok mindenen múlik, azt ki kell harcolni. És mi van, ha ez jövőre nem sikerül? Voltam már olyan csapatban, amelyik bajnok akart lenni, de nehéz előre tudni, minden meccsen valami becsúszhat. Úgy mondom: első osztályban játszani a DAC-cal nálam a kívánságlista elején van.“

 

● A DAC vezetők már megszólítottak az együttműködés meghoszabbításával kapcsolatban?

„Igen, már jelezték, szeretnék ha maradnék. Engem nem érdekel, hol milyenek a feltételek, a ruha, az öltöző, de a második vonal az nem az első. Nehezebb feljutni a másodikból, mint fordítva. És amikor az embernek ajánlata van...“

 

● Mit üzensz a szurkolóknak az új esztendő küszöbén?

„Szurkoljanak, ne lemondják a játékosokat. Mindennek oka van, egy rossz meccs néha megesik, ezt én is átéltem. Akkor is szurkolni kell, ha rosszul megy. Mert olyankor csak rosszabb lehet, ha lemondják a focistákat, viszont sokat tudnak segíteni a szurkolással és a játékosok, vezetők is hálásabbak tudnak lenni. Szívesen elviszik őket bárhová, ha tudják, hogy végig szurkolnak majd. A csapat mellett kell állni és nem szabad kétszínűnek lenni. Mindenki fel akar jutni, úgy támogassák ezt a csapatot.“

(nk, 2006. december 19.)

 

Szabó Ottó névjegye»